Ausztrál kutatók a Nature Mental Health folyóiratban megjelent cikkükben a fény mentális egészségre gyakorolt hatásairól végzett, minden korábbinál nagyobb, 87 ezer résztvevővel lefolytatott vizsgálat eredményeit közölték.

A megzavart cirkadián ritmus a szívritmust, az immunrendszer működését, és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja.

Az ApoA-IV a vérlemezkék integrin αIIβ3-receptoraihoz kötődve képes a trombociták aggregációját gátolni.

A nyálban jelenlévő analitok közül már számos paraméter (elsősorban a szteroidok) mérése a napi rutin feladatok közé tartozik a klinikai laboratóriumokban. A nyálban jelen lévő vegyületek szabad hormonok, amelyek a biológiai hatásért felelősek, szemben a vérből mért hormonokkal, amelyek nagy frakciója fehérjékhez kötve van, így a nyál és vér koncentrációk között nagyságrendi eltérések is tapasztalhatóak.

A perifériás cirkadián órák szisztémás szabályozása az autonóm idegrendszer, endokrin faktorok, hőmérséklet és helyi homeosztatikus tényezők által történik. Számos olyan endogén és exogén (táplálék, gyógyszerek, életmód..) tényezők ismertek, amelyeknek a figyelembevételével, az egyes szervek szinkronizált működésének fenntartásán keresztül számos, akár nagyon gyakori megelőzhető lenne.

Az ambuláns vérnyomás-monitorozással meghatározott alvás közbeni átlagos SBP megbízhatóbban jelzi előre a kardiovaszkuláris kockázatot, mint a 24 órás vérnyomásprofil más jellemzői és paraméterei. A gyógyszeres kezelés mellett megfigyelt, ambuláns méréssel meghatározott vérnyomásváltozások mediánértékben 5,6 éves követése azt igazolta, hogy az alvás közbeni átlagos SBP minden 5 Hgmm-nyi csökkenése 17%-kal csökkentette a kardiovaszkuláris kockázatot.

A magasabb suPAR-szint az adott személynél az immunrendszer fokozott aktivációjára utal. Ezt a következtetést különböző virális, bakteriális és parazitás fertőzésekben, autoimmun betegségekben, valamint rosszindulatú daganatos betegségben szerzett vizsgálatok támasztják alá.

Augusztus 26. és 31. között rendezik a 21. Budapesti Nephrológiai Iskolát, amelyen előad többek között Andrzej Wiecek, Francesco Locatelli, Giuseppe Remuzzi és Eberhard Ritz is.

A neuroendokrin daganatok prevalenciája évről-évre nő. Felismerésükhöz leggyakrabban a hormontúltermelés és a térfoglalás következményei miatt kialakuló tünetek vezetnek, azonban a hormont nem termelő daganatok évekig, évtizedekig felismerhetetlen maradhatnak.

A pajzsmirigy alulműködés az egyik leggyakoribb endokrinológiai betegség, amely minden életkorban, mindkét nemben kialakulhat, bár leggyakrabban nőkben 40 év fellett fordul elő. Felismerése sokszor ütközhet nehézségbe.